(a) Amikor a hajók fedésben vannak, a külső hajónak jelhelyet kell adnia a belső hajó számára, hacsak a 18.2(b) szabály nem alkalmazható.
(b) Ha a hajók fedésben voltak, amikor az első elérte a zónát, az ekkor külső helyzetben levő hajó ezt követően köteles jelhelyet adni a belső hajó számára. Ha egy hajó tisztán elöl volt, amikor elérte a zónát, az ekkor tisztán hátsó helyzetben levő hajó ezt követően köteles jelhelyet adni számára.
(c) Amikor egy hajó a 18.2(b) szabály szerint köteles jelhelyet
adni,
(1) folytatnia kell a jelhely megadását
akkor is, ha később a fedés
megszakad vagy egy új fedés
létesül;
(2) ha a jelhelyre jogosult hajóhoz
képest belső fedésbe kerül
helyet kell adnia számára az ésszerű
menetirányán való vitorlázáshoz, amíg
a fedés fennáll.
Azonban ha a jelhelyre jogosult hajó túljut a szélben állás irányán vagy elhagyja a zónát, a 18.2(b) szabály nem alkalmazható tovább.
(d) Ha valós kétely merül fel, hogy egy hajó időben létesített vagy szakított meg egy fedést, azt úgy kell megítélni, hogy nem időben tette.
(e) Ha egy hajó tisztán hátul helyzetből vagy a másik hajó szél felőli oldalára fordulással létesített egy belső fedést, és a fedés létrejöttétől kezdve a külső hajó képtelen jelhelyet adni, akkor nem köteles azt megadni.